A macska (m�s n�ven h�zimacska, tudom�nyos nev�n Felis silvestris catus) egy kisebb termet� h�sev� eml�s�llat, amely a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�n bel�l, a Felis nem Felis silvestris faj�hoz tartozik, a vadmacska alfaja. �gyes ragadoz�, t�bb mint 1000 faj tekinthet� a zs�km�ny�nak. Emellett meglehet�sen intelligens, beidom�that� egyszer� parancsok v�grehajt�s�ra vagy szerkezetek m�k�dtet�s�re (illetve k�pes �n�ll�an is kisebb feladatok betanul�s�ra) (L�sd: A macska intelligenci�ja).

K�r�lbel�l 8000 �vvel ezel�tt kezdett az ember t�rsas�g�ban �lni, teljes h�zias�t�sa mintegy 4000 �ve Egyiptomban t�rt�nt. Sz�mos fajt�ja �s sz�nv�ltozata l�tezik. Term�szetes mut�ci�k r�v�n sz�rtelen �s farok n�lk�li v�ltozatait is kiteny�sztett�k. A macsk�k t�bb mint sz�zf�le hangjel �s testbesz�d seg�ts�g�vel kommunik�lnak, mint p�ld�ul ny�vog�s („mia�”), csiripel�s, dorombol�s, f�j�s, morg�s. A lovakhoz �s m�s h�zi�llatokhoz hasonl�an a macsk�k is k�pesek vadon �lve fennmaradni. Az �n�ll�an �l� macsk�k gyakran kisebb kol�ni�kat alkotnak. Az �llatv�d�k besz�mol�i szerint azonban hossz� t�von csak igen kev�s p�ld�ny k�pes gazd�tlanul �letben maradni, t�bbs�g�ket elpuszt�tj�k a j�rm�vek, a ragadoz�k, az �hs�g, az id�j�r�s viszontags�gai �s a betegs�gek. Ez�rt sz�mos orsz�gban, k�zt�k haz�nkban is a macsk�k �s m�s h�zi�llatok elhagy�sa, illetve otthonukb�l val� sz�nd�kos elt�vol�t�sa (b�ntalmaz�sukhoz hasonl�an) b�ntetend�.

A macska sok kult�ra legend�iban �s m�toszaiban t�lt be jelent�s szerepet, az egyiptomiak, a k�naiak �s a vikingek �si t�rt�neteiben is szerepel. �ltal�ban tisztelik, de olykor becsm�rlik is.

A h�zias�t�sa el�tti legk�zelebbi �se az afrikai vadmacska avagy l�biai fak�macska (Felis silvestris lybica).

Eur�pai vadmacska (Felis silvestris)

Afrikai vadmacska (Felis silvestris lybica)

1758-ban Linn� a h�zimacsk�nak a Felis catus rendszertani nevet adta, 1775-ben Johann Christian Daniel von Schreber a vadmacsk�t Felis silvestris n�ven sorolta be. Jelenleg a h�zimacsk�t ennek alfajak�nt tartj�k sz�mon; a Zool�giai Nevez�ktan Nemzetk�zi Szab�lyzata �rtelm�ben a faj hivatalos neve azonban F. catus, mivel ezt Linn� els�k�nt publik�lta. A gyakorlatban azonban a biol�gusok a vadmacska p�ld�nyait F. silvestris, a h�zimacska p�ld�nyait pedig F. catus n�ven tartj�k sz�mon. A Zool�giai Nevez�ktan K�zlem�nye (2003. m�rcius 31-�n megjelent 60. k�tet�nek 1. r�sz�ben) 2027-es sz�m� szakv�lem�nye alapj�n 17 meghat�rozott faj a vad fajok alapj�n nevezend� meg, amennyiben azok egyid�sek a vadmacsk�val vagy annak h�zias�tott form�ival. Ennek �rtelm�ben a vadmacska neve F. silvestris, a h�zias�tott alfajai� pedig F. silvestris catus (a F. catus tov�bbra is �rv�nyes marad azokra a h�zias�tott form�kra, melyek m�s �st�l sz�rmaznak).

Johann Christian Polycarp Erxleben Anfangsgr�nde der Naturlehre (1772) �s Systema regni animalis (1777) c�m� m�veiben Felis domesticus n�ven jegyezte fel a h�zimacsk�t. A Zool�giai Nevez�ktan Nemzetk�zi Szab�lyzata �rtelm�ben ez az elnevez�s �s v�ltozatai a Felis catus domesticus �s a Felis silvestris domesticus hab�r gyakran l�that�k, �rv�nytelenek.

A macska h�zias�t�sa rendk�v�l sok�ig tartott, kezdete az ember leteleped�s�nek id�szak�ra tehet�.

Egyre t�bb bizony�t�k ker�l el�, melyek azt bizony�tj�k, hogy a folyamat m�r j�val el�bb elkezd�d�tt, mint ahogyan azt ma gondoljuk. K�l�nb�z� maradv�nyokat tal�ltak Jerik� mellett, melyek kor�t 9000 �vesre becs�lik. Egy ideig nem volt bizony�t�k arra, hogy ezek t�nyleg h�zias�tott �llatok lehettek, de egy francia paleozool�gus, Jean-Denis Vigne �s munkat�rsai 2004. �prilis�ban a ciprusi Shilloukambos mellett felt�rtak egy egykori k�korszaki telep�l�s temet�j�ben egy s�rt, amelyben az eltemetett ember mellett egy macska csontjait is megtal�lt�k. Anat�li�ban is tal�ltak olyan, k�r�lbel�l i. e. 6000 t�j�n k�sz�lt szobrokat, amelyek macsk�val j�tsz� asszonyokat �br�zolnak. Ezek alapj�n felt�telezhet�, hogy a macska h�zias�t�sa El�-�zsia ter�let�n m�r 9500 �vvel ezel�tt is elkezd�dhetett. Egy 2007-es DNS vizsg�lat eredm�nye szerint �s�t�l m�r 100-130 ezer �vvel ezel�tt elv�lt, j�val kor�bban, mint azt a r�g�szeti leletek bizony�tj�k, majd a term�keny f�lhold ter�let�n �l� emberekhez szeg�d�tt, hamarabb, mint a kutya.

Egy �kori egyiptomi macskaszobor, a Louvre m�zeumb�l.

Az �kori Egyiptomb�l az ember �s a macska k�z�tti kapcsolatot igazol� els� leletek (m�mi�k �s �r�sos adatok) az �- �s K�z�pbirodalom k�z�tti id�szakban (i. e. 2000 k�r�l) keletkeztek, mikor a macska h�zias�t�sa m�r val�sz�n�leg megt�rt�nt, ugyanis a „mi�” �s „mi�” (avagy „imi�” �s „imi�”) n�ven feljegyzett h�m �s n�st�ny macsk�kr�l nem der�lt ki egy�rtelm�en, hogy vad�llatok voltak-e. Kezdetben csak szent �llatk�nt – B�sztet szent �llatak�nt – tisztelt�k �ket (elpuszt�t�suk hal�lb�ntet�st vont maga ut�n) �s saj�t kultuszuk alakult ki, k�s�bb azonban m�r amiatt is teny�sztett�k a macsk�kat, mert magt�raikt�l t�vol tartott�k az egereket �s m�s r�gcs�l�kat, s�t a sivatagb�l bet�ved� k�gy�kat is. A macskakultusz erej�t j�l p�ld�zza az az i. e. 525-ben lezajlott hadj�rat, mely sor�n II. Kamb�sz�sz, perzsa kir�ly megh�d�totta Egyiptomot, miut�n Pelusium ostrom�n�l katon�i fedez�s�hez �l� macsk�kat (�s m�s szent �llatokat) haszn�lt fel, mivel r�j�tt, hogy emiatt hadsereg�vel az egyiptomiak nem lesznek hajland�k harcba sz�llni. (Megjegyzend�, hogy Perzsi�ban, ahol ez id� t�jt a macsk�kat nem kedvelt�k k�l�n�sebben, a muzulm�n hit elterjed�s�ig a kutya sz�m�tott szent �llatnak, b�r a fekete macska ezut�n is a gonoszs�got szimboliz�lta.) Szic�liai Diod�rosz is feljegyzett egy Julius Caesar idej�ben t�rt�nt esetet, mikor a feld�h�d�tt t�meg v�gzett egy r�maival, aki v�letlen�l meg�lt egy macsk�t.

K�zvetett bizony�t�kok alapj�n val�sz�n�s�thet�, hogy az �si Egyiptom szent macsk�inak egyenes �gi lesz�rmazottai napjainkban a kenyai Lamu szigetvil�g�ban �lnek. A k�zvetett bizony�t�kok: a hasonl� testfel�p�t�s, az archeol�giai bizony�t�k az �vezredes �l�helyekre vonatkoz�an, a Lamu �s Egyiptom k�z�tt zajlott v�r�s-tengeri kereskedelem �s a szigetek genetikai elk�l�n�l�se.

Sz�mos k�nai rajz bizony�tja, hogy a t�vol-keleten m�r i. e. 1500 k�r�l ismert�k a macsk�t, mely az Egyiptommal �sid�k �ta kapcsolatban �ll� Indi�b�l ker�lhetett oda, ahol vall�si cerem�ni�kn�l kapott fontos szerepet. Kezdetben a gazdagok st�tusszimb�luma volt, majd a k�s�bbiekben az �rt�kes selyem k�rtev�kt�l val� megv�d�s�hez haszn�lt�k fel. Jap�nban a szent iratok meg�v�s�ban ny�jtott seg�ts�get.

Az �kori g�r�g�k �s r�maiak az egyiptomiakhoz hasonl�an nagy tiszteletben tartott�k �ket. Hab�r Eur�p�ban m�r az i. e. 5. sz�zadban megjelentek a macsk�k az It�liai-f�lszigeten l�trehozott g�r�g Magna Graecia tartom�nyban, viszonylag k�s�n, az 1. sz�zadban kezdtek elterjedni az �szak-Afrik�b�l �s a K�zel-Keletr�l �rkez� �llatok, melyek g�n�llom�ny�t a k�s�bbiekben az eur�pai vadmacsk�val t�rt�n� keresztez�d�s gazdag�totta. Egyiptomb�l az akkort�jt f�ltve �rz�tt macsk�k els� p�ld�nyait a g�r�g�k csemp�szt�k ki, �s mire a f�ra� csapatokat k�ld�tt a visszaszerz�s�kre, m�r megkezd�d�tt az �llatok terjeszt�se (a f�n�ciaiak r�szv�tel�vel) a F�ldk�zi-tengeren kereszt�l. Britanni�ba (ahogy Pann�ni�ba is), az els� p�ld�nyokat a r�maiak vitt�k be, akik sz�m�ra az eleinte luxus�llatk�nt tartott macsk�k a szabads�g �s a f�ggetlens�g jelk�p�v� v�ltak.

A kora k�z�pkorban a macsk�k Eur�pa-szerte elterjedtek, mivel egy�rtelm�en hasznosnak bizonyultak a f�ldm�vel�ssel foglalkoz� ter�leteken �s a v�rosokban is. A 9-10. sz�zad t�j�n �lt walesi uralkod�, Hywel Dda (avagy J� Hovel) m�g t�rv�nyben tiltotta meg a macsk�k b�ntalmaz�s�t �s elpuszt�t�s�t (amellett, hogy �rukat is meghat�rozta). Ekkort�jt Angli�ban a ritka �s �rt�kes macsk�k m�g az udvari nemess�g h�lgytagjainak t�rs�llataik�nt �ltek. A k�s�bbiekben azonban a kereszt�ny egyh�z a s�t�n k�pm�s�nak, val�s�ggal a gonosz megtestes�l�s�nek kezdte tekinteni �ket, �s h�veinek a macsk�k megk�nz�s�t �s meg�l�s�t javasolta. Azt is hirdett�k, hogy a boszork�nyok �jszaka macska alakj�t �ltik magukra. 1484-ben VIII. Ince p�pa pog�ny �llatoknak ki�ltotta ki �ket, �s ezzel hivatalosan is megkezd�d�tt az �vsz�zadokon �t tart� �ld�z�s�k. Sz�muk gyors �temben cs�kkent, ennek hat�s�ra az egerek �s a patk�nyok �ri�si sz�mban elszaporodtak, �s egy�ttal ez tehet� felel�ss� a j�rv�nyok, k�zt�k a fekete hal�l, azaz a pestis megjelen�s��rt is.

A tenger�szek ebben az id�szakban is kedvelt�k �ket, az angol haditenger�szetn�l p�ld�ul beker�ltek a leg�nys�gi �llom�nyba. �gy v�lt�k, hogy szerencs�t hoznak gazd�juknak, �s megmutatj�k a kedvez� szeleket. Saj�t nyelv�kben gyakran megjelenik p�ld�ul a cicamancs, ami gyenge szell�t jelent. A haj�kon, a 15. �s a 18. sz�zad k�z�tt a vil�g �sszes t�j�ra eljutottak, k�zt�k �j-Z�landra is, ahol helyrehozhatatlan puszt�t�st v�geztek az �shonos, r�pk�ptelen fut�madarak k�r�ben.

A kor haladt�val az emberek egyre jobban felismert�k hasznukat, tart�suk ism�t term�szetess� v�lt. A 19. sz�zadban m�g mindig akadtak olyan k�nyvek, melyek rossz sz�nben t�ntett�k fel a macsk�kat. Tudatos teny�szt�s�k kezdete is erre az id�szakra tehet�. 1871-ben ker�lt sor az els� eur�pai macskaki�ll�t�s megrendez�s�re, a londoni Crystal Palace-ben.

A 20. sz�zadra az egyik leggyakoribb h�zi�llatt� v�lt, emellett orvosi, genetikai �s fiziol�giai kutat�sok alanyak�nt kezdt�k felhaszn�lni. Magatart�suk az 1960-as �vekben lett vizsg�lat t�rgya. Egyes p�ld�nyaik az els� emberes �rutaz�sokat el�k�sz�t� k�s�rleti rep�l�seken is r�szt vettek. A becsl�sek alapj�n a kedvtel�sb�l tartott egyedek sz�ma az 1990-es �vekben a t�rt�nelem sor�n el�sz�r haladta meg a kuty�k�t, a 21. sz�zad elej�re pedig a h�zimacsk�k l�tsz�ma vil�gszerte meghaladta az 500 milli�t. A h�zias�t�s ellen�re is k�pesek vadon �lni, �s gyakran kisebb kol�ni�kat alkotnak.

M�toszok, hiedelmek �s legend�k

B�sztet istenn�

Sz�mos �si vall�s szerint a macsk�k felemelkedett lelkek, melyek az emberek t�rsai vagy vezet�i, minden dolgok tud�i, akik az�rt hallgatnak, hogy ne befoly�solj�k p�rtfogoltjaikat. Egyes hiedelmek szerint hatodik �rz�kkel rendelkeznek, k�pesek a lelkek, a szellemek �s a gonoszs�g �szlel�s�re.

Peru partjai ment�n lak� indi�nok legf�bb isten�ket, Aiapaecet �regemberk�nt �br�zolt�k hossz� macskafogakkal �s bajusszal. � �rk�d�tt a vad�szat sikere �s a nemi aktus term�kenys�ge felett.

Egyiptomban, B�sztet az otthonok, a term�kenys�g �s a h�zimacsk�k istenn�je volt. Alakja k�s�bb t�bb istenn��vel is egybemos�dott, tekintett�k Szahmet oroszl�nistenn� b�k�s alakj�nak, �s Hathorral is azonos�tott�k. �gy R� szemek�nt is utaltak r�, mely a napisten bossz�j�nak eszk�ze volt. Macskak�nt vagy macskafej� emberalakk�nt �br�zolt�k, t�bbnyire egy szisztrummal a kez�ben. Kultusza k�zpontj�ul a N�lus delt�j�n�l �ll� Per-Basztet (g�r�g nev�n Bubasztisz) v�rosa szolg�lt, ahol a kultusz i. e. 390-ben t�rt�nt betilt�s�ig, mintegy 2000 �ven �t minden �vben nagy �nneps�geket tartottak a tisztelet�re, �s ahol az �vezredek sor�n egy nekropoliszban mumifik�lt macsk�k sz�zezreit helyezt�k el – melyeket (egy kiv�tel�vel) k�s�bb az angol gyarmatos�t�k g�zhaj�ik �zemanyagak�nt el�gettek, illet�leg �r�lt form�ban tr�gyak�nt hasznos�tottak.

A g�r�g istenek k�z�l Artemisz (akinek r�mai megfelel�je Diana) �s Hekat� k�t�dik ehhez az �llathoz.

Egy �si keleti legenda szerint a macska az oroszl�n t�sszent�s�b�l sz�letett, No� b�rk�j�n.

A macska Cat Sidhe illetve Cait Sith n�ven, id�nk�nt emberi alakot is �lt� l�lekrabl�k�nt bukkan fel a kelta mitol�gi�ban.

Freya, Niels Blomm�r 1852-ben k�sz�lt festm�ny�n

A skandin�v mitol�gi�ban is fontos szerepet t�lt be, ugyanis a vikingek t�rs�llatk�nt �s patk�nyfog�sra is haszn�lt�k az �ltaluk h�zias�tott �s Skogskattnak nevezett norv�g erdei macsk�t. A Gleipnirnek nevezett l�nc, melyet a t�rp�k kov�csoltak (a Fenrir nev� farkas megk�t�s�re), t�bbek k�z�tt �sszetev�k�nt tartalmazza a macska j�r�s�nak hangj�t is. Freya, a szerelem, a term�kenys�g �s a h�bor� istenn�je er�sen k�t�d�tt a macsk�khoz, melyeket szent �llatainak tekintett. Gyakran �br�zolt�k egy szek�ren utazva, melyet k�t l� m�ret� sz�rnyas macska h�zott. A menyasszonyoknak gyakran adtak aj�nd�kba macskak�lyk�t az istenn� nev�ben. Miszt�rium�ban a Hold a macska szimb�lumak�nt jelenik meg (ehhez hasonl�an m�s n�pek, p�ld�ul az egyiptomiak m�toszaiban is k�t�dik a Holdhoz).

A hindu Shashtit, a h�zass�g �s a sz�let�s istenn�j�t is gyakran macsk�n lovagolva �br�zolj�k. A buddhizmusban a macskal�t a j�k privil�giuma, a Paradicsomba val� bel�p�s el�szob�ja.

Mohamed pr�f�ta kedvenc macsk�j�t Muezza-nak h�vt�k. A r�la sz�l� legismertebb t�rt�net szerint, mikor egyszer Mohamed im�dkozni indult, fel akarta venni az egyik k�nt�s�t, melynek ujj�n a macska aludt. Mivel nem akarta fel�breszteni az �llatot, lev�gta a ruha ujj�t. Mikor visszat�rt, a macska fel�bredt �s meghajolt Mohamed fel�, aki viszonz�sk�ppen h�romszor megsimogatta kedvenc�t. Egy hasonl� t�rt�net sz�l egy megnevezetlen k�nai cs�sz�rr�l is.

K�n�ban a macsk�t az �rt� szellemek �s d�monok m�gikus er�vel felv�rtezett ellens�g�nek tekintett�k. A k�nai asztrol�gi�t alkalmaz� r�gi�kban helyenk�nt a ny�l �v�t a macska �v�nek nevezt�k el �s az ez �vben sz�letett emberek szem�lyis�g�t hozz� hasonl�tj�k. N�hol �ldozatokat mutattak be a tisztelet�re, a d�li ter�leteken azonban �nyencs�gk�nt kezdt�k fogyasztani.

Ahogy a T�vol-Keleten sokhely�tt, Jap�nban is szerencsehoz�k�nt tekintettek r�. Ehhez egy 17. sz�zadi legenda szolg�lt alapul, amely szerint egyszer a Toki� k�zel�ben �ll� Gotokuji templom szerzetes�nek macsk�ja megmentett egy gazdag �s magas rang� embert, akit elcsalt egy fa al�l, amibe r�videsen belecsapott a vill�m. A boltok bej�rat�n�l m�g napjainkban is l�that�k a felemelt l�bukkal integet� macsk�t �br�zol� szobrok (az �gynevezett Maneki Neko-k), melyek a n�phit szerint szerencs�t �s �zleti sikert hoznak.

A 15. sz�zadi Gerolamo Visconti boszork�nyokr�l �rt ismertet�j�ben megeml�ti, hogy �jszak�nk�nt a boszork�nyok macska alakj�ban pr�b�lnak az alv� gyermekek k�zel�be f�rk�zni. Ezut�n kezdett elterjedni az a francia szok�s, mely szerint a templomok alapj�ba egy macsk�t temettek, amivel szimbolikusan elfojtott�k a gonosz er�ket �s legy�zt�k a s�t�nt. 1607 t�j�n ker�lt be az eur�pai folkl�rba az az elk�pzel�s, amely szerint a macska megfojtja az �jsz�l�tteket, �s orr�t a gyermek sz�j�hoz t�ve kisz�vja bel�l�k a lelket. A t�rt�net annyira elterjedt, hogy egyszer egy angol b�r�s�g is ezt a k�vetkeztet�st vonta le egy gyermek hal�l�val kapcsolatos �gyben. T�bb magyar�zat is sz�letett arra vonatkoz�an, hogy mi�rt t�rt�nhet mindez. Az egyik elk�pzel�s szerint a macska f�lt�keny az �jsz�l�ttre, akinek gazd�i t�bb figyelmet szentelnek. Egy m�sik indokl�s szerint a gyermek sz�j�b�l �rad� tejszag k�szteti erre az �llatot. Ez ut�bbi elk�pzel�sn�l nem vett�k figyelembe, hogy m�g ha a macska tejen is nevelkedik, �ltal�ban sz�vesebben iszik vizet.

B�r a Biblia nem �r a macsk�r�l, a kereszt�ny n�phagyom�ny megeml�kezik arr�l, hogy az �jsz�l�tt J�zust a j�szolban egy macska tartotta melegen. A t�rt�net egy m�sik v�ltozata szerint a macska puszt�totta el azt a m�rgesk�gy�t, amit a s�t�n k�ld�tt, hogy v�gezzen J�zussal. K�sz�netk�ppen Sz�z M�ria megsimogatta az �llatot, melynek fej�n M bet�, h�t�n pedig s�t�t s�v v�lt l�that�v�, amely a cirmos lesz�rmazottain is megmaradt.

A k�zhiedelem szerint a macsk�knak kilenc �lete van. A sz�v�ss�gukra vonatkoz� elismer�s alapja az az �szrev�tel, hogy a macsk�k n�ha l�tsz�lag megfeledkeznek l�tfenntart�si �szt�n�kr�l, �s hogy t�l�lnek olyan zuhan�sokat is, amelyek m�s �llatok sz�m�ra feltehet�leg v�gzetesek lenn�nek.

Egyes macsk�kkal kapcsolatos babon�k a 21. sz�zadban is fennmaradtak, p�ld�ul vannak akik �gy tartj�k, hogy balszerencs�t hoz, ha egy fekete macska keresztezi az �tjukat. Az angolsz�sz orsz�gokban az okt�ber v�gi halloweent megel�z�en az �llatv�d�k rendszerint nem adnak �r�kbe fekete p�ld�nyokat, mivel tartanak att�l hogy egyes befogad�k csup�n a tr�f�k vagy hiedelmek miatt k�v�nnak hozz�jutni ezen �llatokhoz, esetleg s�t�nista ritu�l�k keret�n bel�l k�v�nj�k fel�ldozni �ket.

H�res macskabar�tok �s macskagy�l�l�k

Sz�mos h�ress�g macskabar�tk�nt ker�lt be a k�ztudatba. K�z�j�k tartozik p�ld�ul Richelieu b�boros, Winston Churchill, Ernest Hemingway, Bohumil Hrabal, II. Mikl�s, Ottlik G�za �s We�res S�ndor is. Egyes ismert szem�lyek pedig megvetett�k vagy egyenesen gy�l�lt�k ezeket az �llatokat, mint p�ld�ul Nagy S�ndor, Julius Caesar, Dzsingisz k�n, Nap�leon, Hitler vagy Szt�lin.

H�res macsk�k

A t�rt�nelem sor�n sz�mos macska v�lt ismertt�, esetenk�nt h�res gazd�ik, szokatlan tulajdons�gaik vagy tetteik r�v�n.

A macska szeme

A macsk�k sportos alkat�ak, test�k gyors, intenz�v tev�kenys�gre alkalmas, �gy ide�lis a ragadoz� �letm�dhoz. J� fut�k, r�vidt�von k�pesek el�rni az ak�r 50 km/h-s sebess�get is. �z�leteik hajl�konyak, hossz� l�baikkal, rugalmas er�s izmaikkal remek�l ugranak, k�pesek f�gg�legesen felfel� a ker�t�sekre vagy falakra ak�r k�t m�ter magass�gba is felugrani, �ll� helyzetb�l. Emellett igen j� az egyens�ly�rz�k�k (egyens�lyuk megtart�s�t hossz� hajl�kony farkuk is seg�ti), reflexeik gyorsak.

A macsk�k gyakran �sszeg�mb�ly�dve alszanak.

A k�lyk�ket 8-9 hetes korukig az anyjuk eteti, a feln�tt egyedeknek naponta 1-2 �tkez�sre van sz�ks�g�k, melyek sor�n testt�meg-kilogrammonk�nt mintegy 4-5 dekagramm t�pl�l�kot fogyasztanak el.

A macsk�k m�s �llatokhoz k�pest meglehet�sen sok id�t t�ltenek alv�ssal, k�l�n�sen id�sebb korukban. A napi alv�sig�ny�k k�r�lbel�l 12-16 �ra, de �tlagosan 13-14 �r�t alszanak, n�melyik�k azonban ak�r napi 20 �r�t is k�pes alv�ssal elt�lteni. Geoffrey B. West �s Van M. Savage amerikai kutat�k tanulm�nya szerint az eml�s�llatok alv�sig�nye testm�ret�k n�veked�s�vel cs�kken, b�r az alv�sig�nyt az agy m�rete �s energiafelhaszn�l�s�nak m�rt�ke, valamint az �letm�d is befoly�solhatja (p�ld�ul a ragadoz�k t�bbet alszanak).

A macska id�nk�nt f�l�lomban pihen, ehhez �ltal�ban a l�bait behajl�tva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, f�leit el�re vagy a zajok ir�ny�ba ford�tja. A f�l�lomban t�lt�tt id� v�g�n rendszerint alv� p�zt vesz fel (p�ld�ul �sszeg�mb�ly�dik), majd elalszik. Az alv�si folyamat az eml�s�k�hez �s a madarak�hoz hasonl�an zajlik. A felsz�nes alv�st felv�lt� m�lyalv�si szakaszban az izmok ellazulnak �s bek�vetkezik a REM-f�zis vagy �lomf�zis, mely sor�n az agyi aktivit�st jelz� EEG jelek hasonl�tanak az �brenl�tn�l megfigyelhet�ekre. Ezt az id�szakot a gyors szemmozg�s mellett a b�r �s az izomzat r�ngat�z�sa is jelezheti. A mintegy 6-7 perces m�lyalv�si szakaszt k�r�lbel�l 20-30 perces felsz�nes alv�s k�veti, melynek v�g�n a macska n�ha fel�bred �s testhelyzet�t megv�ltoztatva �jra elalszik. Az alv� �llat sz�m�ra a zaj vagy egy�b zavar� k�r�lm�ny hat�s�ra t�rt�n� hirtelen fel�bred�s stresszt okoz, amely hossz� t�von, gyakran megism�tl�dve pszichikai rendelleness�get, betegs�get is eredm�nyezhet.

A macska h�f�nyk�pe

�jszakai �letm�dot folytat� �llatok l�v�n a macsk�k (els�sorban a fiatalabb p�ld�nyok) gyakran hiperakt�vv� �s j�t�koss� v�lnak az esti vagy a hajnali �r�kban. Az ilyen id�szakokat „esti/�jszakai �r�letnek” vagy „f�l �r�s �rj�ng�snek” is nevezik.

A macska v�rm�rs�klete nagyban f�gg fajt�j�t�l illetve tart�si k�r�lm�nyeit�l. A sov�nyabb p�ld�nyok �ltal�ban akt�vabbak testesebb t�rsaikn�l.

A macska norm�l testh�m�rs�klete 38-39 �C. A macsk�nak h�emelked�se van vagy l�zas, ha a testh�m�rs�klete el�ri a 39,5 �C -ot vagy feljebb emelkedik, amennyiben pedig 37,5 �C al� cs�kken, akkor kih�lt. �sszehasonl�t�sk�ppen az ember norm�lis testh�m�rs�klete k�r�lbel�l 36,8 �C. A h�zimacska sz�vver�se percenk�nt 140 �s 220 k�z�tt van, nagyban f�gg att�l, hogy az �llat mennyire izgatott (nyugodt �llapotban 150 �s 180 k�z� esik, amely nagyj�b�l a dupl�ja az ember sz�vver�s�nek).